Mindjárt az elején szembesülnünk kell a legnehezebb kérdéssel: kikről beszélünk, amikor független színházról és táncról beszélünk? Időről-időre felbukkan ez a kérdés, és elméleti vitákat is kivált.

​

Már a 2008. évi törvény előkészítésekor is erősen jelen volt az a nézet, hogy minden színházi szervezet, ami nem állami vagy önkormányzati fenntartású, az magánszínház. A 2008. évi előadó-művészeti törvény az ún. VI. kategóriába sorolás feltételeivel egybemosta a civil-szakmai kezdeményezéseket az inkább profitorientált kezdeményezésekkel. A független színház és a magánszínház között nem tett (nem tesz) különbséget a hatósági nyilvántartásba vételi eljárás sem. A magánszínházi kezdeményezések erősödése a Tao-támogatás bevezetésével jelentősen nőtt. Ezzel párhuzamosan – míg a függetlenek működési pályázatán induló szervezetek száma nem változott jelentősen – a hatósági nyilvántartásban a magát független színháznak tekintő szervezetek száma a kétszeresére nőtt. Az újonnan regisztrált szervezeteknél több esetben valós előadó-művészeti tevékenységnek nem volt nyoma.[1]

 

Kutatásunkban a profitorientált szervezeteknek a statisztikákból való kiszűrése csak egy módon volt lehetséges:  a minisztérium által kiírt éves működési pályázatot, amelynek pályázati és bírálati szempontrendszere szakmai, művészeti és közhasznúsági szempontokat tartalmaz, egyfajta szakmai szűrőként kezeltük.

​

A vizsgált előadó-művészeti csoport meghatározásának lépései összefoglalva:

​

1. lépés

Melyek azok az előadó-művészeti szervezetek, amelyek

- a vizsgált időszakban szerepeltek az előadó-művészeti szervezetek hatósági nyilvántartásában?

- a vizsgált időszakban a kulturális statisztikai adatszolgáltatást teljesítették?

​

     2. lépés

A nyilvántartásba vett, illetve nyilvántartásba nem vett, de statisztikai adatszolgáltatást nyújtó szervezetek közül melyek azok, amelyek fenntartója

- nem az állam?

- nem önkormányzat?

​

    3. lépés

A nyilvántartásba vett szervezetek közül melyek azok, amelyek a vizsgált időszakban a kulturális minisztérium által kiírt éves működési pályázaton részt vettek és támogatásban részesültek?

​

    4. lépés

A nyilvántartásba vett szervezetek közül melyek azok, amelyek az éves működési pályázaton nem vettek részt vagy azon támogatást nem nyertek el, ugyanakkor a tevékenységük megfelel a működési pályázat szempontrendszerében meghatározott feltételeknek?

​

Megjegyzés:  Az utóbbi szempont  érvényesítésével kiestek a látókörünkből olyan szervezetek, amelyek  nem jelentek meg a működési pályázatokban, bár fenntartói-működési modelljük és szakmai tevékenységük alapján a   független színházak körébe tartoznak (pl. bizonyos időszakban a Krétakör).

​

A statisztikai adatok értékelése szempontjából jelentős fordulatnak tekinthető, az előadó-művészeti törvény 2011. évi megváltoztatása, amikor is 2012-től eltörölték a független szféra törvényi státuszát (VI. kategória), és létrehozták a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek kategóriáját. Ebbe a körbe tartozik ettől kezdve a független és magánszínházakon és táncegyütteseken kívül mindazon önkormányzati fenntartású szervezet, amelyik nem vagy még nem kapott kiemelt minősítést (5), valamint az addig külön kategóriába tartozó, addig nem pályázati úton támogatott szabadtéri és nemzetiségi színházak is. Így a független színházaknak addig kibontakozó, az identitásából eredő törvényi és finanszírozási státuszát a jogalkotó megszüntette.. A független színházak szempontjából ez végül is azt jelentette, hogy ettől kezdve csak egy részhalmazként, pályázói körként jelentek meg a költségvetésben, viszont a róluk folyó közbeszédben a „független színházak támogatásaként” hivatkozni lehetett arra a költségvetési összegre, amely nem csak az ezen szervezetek működése támogatására volt fenntartva. A profilok összekeverése – ahogyan  a kutatás keretében vizsgált csoport meghatározását is befolyásolja – a független színházak identitásának megjeleníthetőségét, menedzselhetőségét is korlátozza.

​

A 2012-ben bevezetett új nyilvántartási rendszerben – a megelőző időszak besorolási rendszerével szemben (ld. Nyilvántartás c. fejezet), illetve hatósági besorolás és feltételrendszer hiányában – a nyilvántartásba vételt kérő öndefiníciójától függ, hogy független színházként határozzák-e meg magukat, valamint attól, hogy működésük jellegét feltüntetik-e a kérelemben vagy sem 2018-ban 212 magát független színháznak minősítő szervezet szerepelt a hatóság nyilvántartásában. Ezek egy része jogilag megfelelt a törvényi kritériumnak: nem állami vagy önkormányzati tulajdonban állt, és létesítő okirata alapján legalább három éve előadó-művészeti tevékenységet folytatott. Mindeközben a minősítéssel nem rendelkező szervezetek éves működési pályázatán ebben az időszakban résztvevő pályázók száma 80-114 között alakult.

​

A nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek száma a társasági adó kedvezményre jogosító támogatás (ld. Tao-támogatás c. fejezet) bevezetésével exponenciálisan növekedett, mivel a támogatásra jogosultság feltétele a nyilvántartásba vétel volt. A jogi környezet, a civil szervezetekre és a közhasznú jogállásra vonatkozó szabályok megváltozása lehetővé tette, hogy profitmaximalizálási céllal működtetett szervezetek közhasznú, nonprofit jogi formát válasszanak. A jogalkotó – érzékelve, hogy az általa bevezetett támogatási forma nem a tervezettnek megfelelő mértékben növekszik – újabb és újabb jogszabály-módosításokkal kísérelte meg korlátok közé szorítani a támogatást igénybe vevőket, ezek a kísérletek azonban a szervezetek részéről újabb és újabb támogatás-optimalizálási formák kialakítását eredményezték.

​

A nyilvántartási adatokból kitűnik, hogy több, korábban a független színházi területen elismert alkotócsoport helyébe, név- és székhelyváltoztatással új tulajdonos lépett, amely a szervezet tevékenységét teljes mértékben megváltoztatta. Egy regisztrált előadó-művészeti szervezet átvételével az új tulajdonos így azonnal jogosultságot szerezhetett a Tao-támogatás igénybevételére, amelyre saját magánvállalkozást indítva csak három év működés után válhatott volna jogosulttá.

​

A fenti változások kiszűrésével a kutatás során részletesen vizsgált csoport – évtől függően – 80-130 szervezetre szűkült.

                    ​