Nyilvános adatok elemzése | Független kutatás

A független előadó-művészeti szervezetek működése és tevékenységük támogatása a nyilvános adatok tükrében

Készítette: Hudi László

A független előadó-művészeti szervezetek számának alakulása

Az itt közzétett adatok elsősorban a kulturális statisztikai adatszolgáltatásra[1] épülnek, kiegészítve az Emtv. szerinti éves működési pályázat nyilvános adataival. A adatok összevetése alapján megállapítottuk, hogy a nem minden működő szervezet teljesíti a kulturális statisztikai adatszolgáltatást, így az innen nyert adatokannak adatai nem teljes körűek.

1. táblázat

Az 1. táblázatban mindazon szervezetek szerepelnek, amelyek egyrészről a kulturális statisztika részére adatot szolgáltattak és a függetleneknek szóló működési pályázatában is támogatottak voltak. Másrészről azok is szerepelnek itt, akik ugyan adatot nem adtak az EMMI kulturális statisztikájában, de a pályázatokban támogatottak voltak, és ezáltal váltak beazonosíthatóvá. Harmadrészről azok is szerepelnek itt, akik adataikkal megjelentek a kulturális statisztikában, tehát így beazonosíthatóak voltak, de a független működési pályázatokban vagy nem indultak, vagy ott támogatottak nem voltak. Ez tehát azt jelenti, hogy szerepel itt az összes olyan szervezet, amelyik valamilyen módon beazonosítható volt, és valamilyen mértékben a „független” minősítés jogszabályban és a pályázati kiírásban meghatározott kritériumainak megfelelt. A szervezetek száma egyúttal azt is mutatja, hogy mint gazdasági területnek milyen mértékben volt fenntartható a bővülése. (2. táblázat)

2. táblázat

A terület egészét nézve, pontosabb adatokat kaphatnánk, ha a hatóság, - korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, majd az NKA Igazgatósága szervezetén belül működő az Előadó-művészeti Iroda, jelenleg a Pest Megyei Kormányhivatal - által nyilvántartásba vett szervezetek vizsgált időszakra vonatkozó, évenkénti listája is rendelkezésünkre állt volna, közérdekű adatigénylésünkre azonban csak azokat a nyilvántartási adatokat küldték meg, amelyek a havi frissítést követően a hatóság honlapján[2] egyébként is hozzáférhetőek. Az éves összesítésekből láthatóvá válhatott volna, hogy hány olyan szervezetet vettek az adott évben nyilvántartásba, amelyek a sem működési pályázatban, sem a statisztikában nem jelentek meg. Így csak találgatni lehet, hogyan alakult a szervezetek évenkénti összlétszáma. A részleges adatszolgáltatás alapján annyi tudható, hogy a 2020. március 20-i nyilvántartás szerint a kutatás időszakában a nyilvántartásba vett 516 előadó-művészeti szervezetből 267 volt nem állami-önkormányzati fenntartású, és működési területét a nyilvántartásba vétel során vagy kifejezetten függetlenként, vagy egyáltalán nem határozta meg (akár tudatosan, akár adminisztrációs hiba folytán).

2. A színházi és táncművészeti szervezetek számának alakulása

Az összes szervezet számán belül a színházi és a táncművészeti szervezetek megoszlását, és ezek évenkénti mozgását a 3. és 4. számú táblázat mutatja be.

3.táblázat

4.táblázat

3. A független szervezetek statisztikai adatszolgáltatási hajlandóságának alakulása

A független terület nagyságának meghatározásában – és főleg a végkövetkeztetések pontossága tekintetében – lényegi kérdés, hogy a szervezetek megjelennek-e az adatszolgáltatásban, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ezért mérvadó a minisztérium kulturális statisztikai adatszolgáltatás keretébenadatot nyújtó szervezetek számának alakulása. (5. táblázat)

5.táblázat

A szervezetek adatszolgáltatási hajlandóságát az összes színházi és tánc szervezet számával (1. táblázat) összevetve feltűnő, hogy míg 2009-ben csak 63,2% adott adatot a minisztériumnak, addig 2017-ben már 92,6% tette ezt meg. Ugyanakkor az is látható, hogy 2010-től kezdve ez az arány tartósan 85% fölé emelkedett. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a jelen kutatási összefoglalóban megjelenő összesítő számok legalább 5-15%-kal alacsonyabbak lehetnek a valós értékeknél, különösen, ha gondolunk azokra az alkotócsoportokra és szervezetekre is, amelyek a hivatalos adatokban egyáltalán nem jelennek meg, mégis a független szektor munkáját gyarapítják.

4. A támogatott független színházi és táncművészeti szervezetek számának alakulása

A független előadó-művészeti szervezetek körén belül az éves működési pályázat keretében támogatottak számának éves alakulását mutatja be a 6. táblázat.

6.táblázat

Egyrészről látható, hogy 2010-ben az előző évi pályázó szervezetek egyharmada kikerült a támogatottak köréből. A 9 év alatt összesen 34 szervezet esett ki a támogatottak közül – átlagban évente 8. Mindemellett az is elmondható, hogy a vizsgált időszakban évente 116 és 75 között mozgott azoknak a szervezeteknek a száma, akik valamiféle működési támogatást kaptak, és a szervezetek száma csökkenő tendenciát mutat.

5. A támogatott szervezetek stabilitása a támogatási adatok tükrében

A következőkben a társulatok, szervezetek stabilitására, jelenlétére és fluktuációjára keressük a rálátást.

7.táblázat

A táblázatból kiderül, hogy 76 olyan szervezet szerepel a statisztikákban, amely mind a kilenc vizsgált évben szolgáltatott adatokat, és ezek közül 34 részesült valamennyi évben támogatásban. Ezen adatok alapján a vizsgált időszakban összesen regisztrált 370 független szervezet 20,5%-a működött folyamatosan valamilyen formában, a többiek vagy időközben kezdték meg működésüket, vagy időközben megszűntek.

Ahogy fentebb már utaltunk rá, összesen 34 olyan szervezet volt, amely minden évben kapott működési támogatást. A színházak közül 24, a tánc szervezetek közül 10 volt ilyen, együtt, az összes támogatotthoz képest 19%. Ugyanakkor 54 olyan szervezet volt, amely csak egyetlen évben kapott a működési keretből támogatást, azaz az összes támogatott szervezet 30,2%-a.

6. A finanszírozási keretek alakulása

A következőkben a független előadó-művészeti szervezetek működéséhez szükséges források közül működési célú közvetlen és közvetett állami támogatásokat tekintjük át a vizsgált időszakot illetően.

Működési pályázat

A működési pályázatként említett pályázati forma, azaz a költségvetési törvény szerint az előadó-művészeti törvényből eredő feladatok végrehajtása érdekében évente biztosított támogatási előirányzat a fedezete a 2012-ig VI. kategóriába sorolt szervezetek, majd 2012-től a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési és projekttámogatásának. (8. táblázat)

8. táblázat

2010-ben jelentős csökkenés figyelhető meg. A független terület a finanszírozásának a harmadát elvesztette, amikor a kormány határozata alapján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a pályázati döntést követően zárolta a támogatási előirányzat 34 %-át[3]. A vizsgált időszakban az egyetlen jelentősnek mondható támogatási növekedés 2013-ban történt, az azévi előirányzatban mintegy 257 millió Ft-tal növekedett a terület finanszírozása (+39%). Feltételezzük, hogy ezzel a 2012-ben kibővített pályázati kategória új szereplőinek részbeni finanszírozására biztosított plusz forrást a kulturális kormányzat. Említettük, hogy a 2012-ben átfogóan módosított törvény lehetővé tette önkormányzati szervezetek részvételét is a működési pályázatban, miközben ugyanezek önkormányzati fenntartói finanszírozásban is részesültek. A törvényi keretösszeg – amely nem azonos a 8. táblázatban feltüntetett, csak a független színházi és táncos szervezetek támogatására vonatkozó keretösszeggel – tartalmazza a szabadtéri és a nemzetiségi színházak támogatási előirányzatát is, amelyet a minisztérium korábban nem pályázati úton, hanem a kőszínházi finanszírozáshoz hasonló módon osztott fel. A pályázati kiírásokban a működési támogatáson túli, egyéb források bevonását a pályázat kiírója kifejezetten elvárta a pályázótól, ugyanakkor az elbíráláskor ezt a szempontot inkább a pályázó hátrányára vették figyelembe: ha a pályázó amúgy is sikeres más finanszírozási formák elérésében, tehát kevesebb működési támogatásra szorul.

A vizsgált időszakban a független színházi és táncművészeti társulatok támogatására tervezett, szakmai kritériumok alapján elosztott, éves működési támogatás 2009. és 2017. között, összesítve 26 %-kal csökkent, miközben ugyanebben az időszakban a GDP 19,1 %-kal nőtt.

2. A Tao-támogatás

Az előadó-művészeti szervezetek bevételi forrásai között a vizsgált időszakban egyre nagyobb jelentőségűvé vált a társasági adókedvezményre jogosító támogatás, azaz a Tao-támogatás. Mivel a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a szervezet saját jegybevétellel rendelkezzen, azok a társulatok, amelyek saját játszóhellyel nem rendelkeztek, nem, vagy csak kismértékben tudták igénybe venni ezt a támogatási formát. Ami miatt az igénybe vett támogatás mégis folyamatos növekedést mutat, az az, hogy a szervezetek az évek során kialakították a jegybevétel megszerzéséhez szükséges jogi és adminisztratív hátteret.

Az a szervezet, amely nem rendelkezett saját játszóhellyel, így saját jegybevétellel sem, köthetett olyan szerződést a jegyértékesítést végző befogadóhellyel, ami alapján az utóbbi átengedte a jegybevétel egészét vagy egy részét a fellépő szervezet számára. A gyakorlatban ez csak akkor fordult elő, ha a játszóhely maga nem volt Tao-támogatás befogadására jogosult, azaz elsősorban művelődési házakban, az újonnan létrejött, így a nyilvántartásban még nem szereplő játszóhelyeken, valamint a határontúli helyszíneken bemutatott előadások után keletkezett ún. átengedett jegybevétele a független társulatoknak.

2013-ban az előadó-művészeti szervezet - a jogszabályváltozásra való felkészülést elősegítendő - választhatott, hogy a befogadható támogatást a korábbi szabály alapján a tárgyévi (2013) jegybevétele, vagy az új szabály alapján az előző évi (2012) jegybevétele alapján kéri megállapítani. Így, ha valamelyik szervezetnek a 2013. sikeres éve volt, annak jegybevétele után 2013-ban és 2014-ben is jogosult volt támogatást befogadni.

A Tao-támogatás felhasználására vonatkozó statisztikai adatok vizsgálatakor ugyanazt a szűrő feltételt alkalmaztuk, mint korábban: csak azokat a független szervezeteket vettük figyelembe, amelyek az éves működési pályázaton indultak.

9. táblázat

A következő táblázat a működési pályázat éves keretösszegeit veti össze az igénybe vett Tao-támogatás éves összegével.

10.táblázat

A 10. táblázat mutatja be a Tao-támogatás mértékét a közvetlen költségvetési támogatáshoz képest: a vizsgált időszak egészében a független előadó-művészeti szervezetek költségvetési bevételeinek kisebb része származott csak a jegybevételhez igazodó támogatási formából. Míg a hatósági nyilvántartásban szereplő, egyre bővülő létszámú, magát független színházként vagy táncegyüttesként definiáló szervezetek adott évben befogadott összes Tao-támogatása sem érte el a tárgyévi működési támogatási keretösszeget, addig az összes színházi és táncművészeti szervezet 2017. évi Tao-támogatása meghaladta a 37 milliárd forint összeget. (11. táblázat)

11.táblázat

Itt pontosan nyomon követhető, hogy a független terület részesedése a Tao-támogatásból elenyésző volt az összes előadó-művészeti szervezet által befogadott támogatáshoz képest, a vizsgált időszakot tekintve, átlagosan 2,19 % évente.

12.táblázat

Itt az figyelhető meg, hogy a működési pályázat nyertesei közül hányan voltak jogosultak Tao-támogatást befogadni. Az adatokból kiolvasható, hogy a működési pályázaton támogatottak között a felét sem érte el, vagy majdnem a felét érte el azoknak a száma, akiknél a Tao-támogatás bevezetése forrásbővüléssel járt.

A Tao-támogatás bevezetésének hatása azon szervezeteket is érintette, amelyek – saját jegybevétel hiányában - maguk nem voltak jogosultak közvetlenül támogatást befogadni. Esetükben ugyanis az előadásaikat bemutató és repertoáron tartó befogadószínházak és produkciós szervezetek az általuk befogadott támogatásból e szervezetek új bemutatóinak megvalósítását és továbbjátszását támogatták.

3. A vizsgált, független területen működő előadó-művészeti szervezetek működési támogatása

A vizsgált időszakban a VI. kategóriába sorolt, majd 2012-től a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési költségei fedezetére az Emtv. szerinti működési pályázaton elnyert összeget, valamint a befogadott Tao-támogatás egy részét vagy egészét használhatták. Ezek alakulását a vizsgálat célcsoportjába tartozó kört illetően a 13. és 14. táblázat mutatja be.

13.táblázat

Az összes befogadott támogatás mértéke a vizsgált időszakban 2013-ban volt a legmagasabb, akkor a 2009-ben elindított támogatási rendszer alapján az első évben biztosított támogatás kevesebb mint másfélszerese folyt be támogatási bevételként úgy, hogy az első évben a Tao-támogatás - mivel csak 2009. novemberétől lehetett jegybevételt figyelembe venni – marginális volt. A Tao-támogatás bevezetése a vizsgált szervezetek szempontjából egyre jelentősebb működési bevételi forrás lett, ugyanakkor az összes előadó-művészeti szervezet által évenként befogadott Tao-támogatáshoz képest egyetlen évben (2013.) haladta meg a 4%-ot. (Ld. 11. táblázat)

14. táblázat

A táblázatból látható, hogy ugyan 2013-ban jelentősen növekszik a területen megjelenő teljes összeg, de 2013-tól ugyanakkor folyamatosan csökkenő tendenciát is mutat. A vizsgált időszak átlagában mindössze 5,59 %-os forrásnövekedés volt tapasztalható, ráadásul ebben benne van a Tao-támogatás is, amely nem minisztériumi pályázati döntéstől függött, hanem a szervezetek adminisztratív szempontú fejlődésének és támogatásszerző aktivitásának az eredménye.

Annak vizsgálatához, hogy a mindenkori kulturális politika miként viszonyult a gyakorlatban a független színházi területhez, az Emtv. szerinti működési pályázatra évenként meghatározott keretösszeg alakulását vesszük alapul.

15. táblázat

4. A független területre fordított költségvetési források a költségvetés összes kulturális kiadásához viszonyítva

A Kulturális Statisztikai Hivatal (KSH) éves összesítő adatsorai mutatják a költségvetés egészén belül a kultúrára fordított kiadásokat. (16. táblázat) A KSH a színházakra vonatkozó adatokat külön, míg a zenei és táncművészeti célokra fordított támogatásokat összesítve szerepelteti, emiatt a színházi és táncművészeti terület együttes adatai nem álltak rendelkezésre a kutatásunkhoz.

A KSH adatok a kulturális kiadások között értelemszerűen nemcsak a működési (azaz a kutatásunkkal érintett) kiadásokat tartalmazzák, hanem a kulturális célú beruházások éves kiadási adatait is.

A táblázat nem tartalmazza a társasági adókedvezményre jogosító, közvetett állami támogatást, mivel az nem jelent meg államháztartási kiadásként. A Tao-támogatás éves keretszámaival összevetve látható, hogy a Tao-támogatás jelentősebb mértékben növekedett, mint a közvetlen állami támogatás, az előadó-művészeti szervezetek támogatási bevételei között ez a tervezhető támogatási forma alapvető jelentőségűvé vált, és tervezhetősége, kiszámíthatósága miatt a biztonságos működés egyik feltétele volt.

16. táblázat

5. A független előadó-művészeti szervezetek tevékenységének indikátorai

Az előzőekben bemutattuk, hogy a vizsgált időszakban az állam milyen támogatási formákkal járult hozzá a független terület működéséhez, a következőkben azt vizsgáljuk, hogy miként térült meg a befektetett forrás. A színházi (táncművészeti) területen ezt általában az előadásszámok és a nézőszámok indikálják, amelyek művészi értéket, társadalmi hasznosságot nem fejeznek ki.

A vizsgált szervezetcsoport a továbbiakban is az éves működési támogatásban részesülő, nyilvántartásba vett színházi és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek köre.

A kulturális statisztikai adatszolgáltatás jellemzője, hogy a koprodukcióban, azaz a több szervezet által közösen létrehozott előadások az összes koprodukciós partner adatszolgáltatásában megjelennek, míg a nézőszám adatokat a Tao-támogatásra tekintettel az a szervezet tünteti fel, amelynél a jegybevétel keletkezett. Ahogyan azt az előzőekben már rögzítettük, a kulturális statisztikai adatszolgáltatást teljesítők száma, bár évről-évre nő, és és az arányuk 2017-ben már 90% felett volt, a vizsgált időszak egészét tekintve nem teljeskörűen állnak az adatok rendelkezésre.

A fentiekre tekintettel a kutatási anyagokban ismertetett előadás- és nézőszámok nem pontosak, azonban a tendenciák bemutatására alkalmasak.

6. A költségvetési támogatás felhasználásának hatékonysága

6.1. Az előadásszámok

Az előadásszámok alakulását a 17. táblázat mutatja be.

17.táblázat

Ezeket az adatokat összesítve azt látjuk, hogy a független szervezetek évente átlagosan 4 590 előadást tartottak, a játszott előadások száma három év kivételével növekedett Az adatsorból kiolvasható, hogy a 2009-es évhez képest 2017-ben 80 %-kal több előadás valósult meg – miközben a rendelkezésre álló források 2009-hez képest lényegesen nem nőttek.

Az éves működési támogatási keretszámok és az előadásszámok ismeretében kiszámítható az egy előadásra jutó működési támogatás, amely az előadásszámok növekedésével folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az évek során.

18. táblázat

A működési támogatás oszlop összegeihez hozzáadva a Tao-támogatásból származó bevételt látható, hogy milyen mértékben kompenzálta a csökkenő arányú közvetlen állami támogatást a jegybevétel arányában befogadott támogatás, bár ez a többletforrás a független szervezetek egy részét – jegybevétel hiányában - nem érintette. (19. táblázat)

19. táblázat

6.2. A nézőszám

Az előadások nézőszáma több tényezőtől függ:

a játszóhely befogadóképessége
az előadások játszásának gyakorisága, rendszeressége

A független előadó-művészeti terület sajátossága, hogy játszóhelyei jellemzően 500 fő alatti befogadóképességűek. Néhány példa:

20. táblázat

A kisebb befogadóképesség és a játszóhelyek szűkös száma maximálja az előadások nézőszámát is. A nézőszámok éves alakulását a 21. táblázat mutatja be.

21. táblázat

Az előadások nézőszáma a 2016. évi visszaesés kivételével folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Összevetve azzal, hogy a vizsgált időszak első éveiben a kulturális statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek jóval nagyobb arányban mulasztották el e kötelezettségüket, a 2012-2019 évek adatai ténylegesen magasabbak voltak, mint az a statisztikai adatokkal kimutatható.

6.3. Az előadásszámok és a látogatószám

A játszóhelyek befogadóképessége széles skálán mozog, a nagyobb játszóhelyek nézőszám adatát jelentős mértékben kompenzálja a jóval több kisméretű játszóhelyen játszott előadás adata, amely alapján az átlagos nézőszám 139 fő. (22. táblázat)

22.táblázat

6.4. „Egy székre jutó támogatás”

Az előadó-művészeti területen az állami, önkormányzati támogatás hasznosulásának hagyományos mutatószáma az ún. egy székre jutó támogatás, amelyből kiszámítható az az eszmei jegyár, amennyibe az állami, önkormányzati támogatás nélkül kerülnének a jegyek.

23.táblázat

A vizsgált időszakot tekintve az egy látogatóra jutó közvetlen állami támogatás átlagosan 1417 Ft. Kiegészítve mindezt a Tao-támogatások adataival az egy székre jutó átlagos támogatás a következők szerint alakult:

24. táblázat

A 24. táblázatból megállapítható, hogy a növekvő arányú Tao-támogatásokkal átlagosan 1 975 Ft-ra nőtt a független területen az egy jegyre jutó működési típusú támogatás aránya.

7. Foglalkoztatás a független előadó-művészeti területen

A vizsgálat adatforrása a foglalkoztatás alakulása esetében is a kulturális statisztikai adatszolgáltatás a 2009-2017 évek adatairól.

A foglalkoztatási viszonyokra irányuló kutatásunk során két szűrési szempont alapján alakítottuk ki a vizsgált szervezetek körét:

1. kategória: Az összes nem állami és nem önkormányzati tulajdonban álló, illetve fenntartású szervezet, amely megfelel a független előadó-művészeti szervezet Emtv-ben meghatározott jogi státuszának.

2. kategória: Az Emtv szerinti éves működési pályázaton nyertes szervezetek, és amelyek teljesítették a statisztikai adatszolgáltatást, amely a kutatásunk keretében alkalmazott szűkebb értelemben vett független szervezetek körét alkotják.

A 25. táblázat tartalmazza a foglalkoztatottak összesített, azaz a munkaviszonyban és a vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatottak együttes létszámára vonatkozó adatokat.

25.táblázat

2009. és 2017. között évente átlagosan 3 042 fő dolgozott a nem állami-önkormányzati színházi és tánc szervezeteknél. A dolgozók számának növekedése tartósnak volt mondható, ami átlagosan évente 9,55 %-os volt – kivéve 2013-at, amikor 4,78 %-os csökkenés mutatkozott.

A független színházi és táncművészeti szervezetek működési támogatásának célja – szemben a projekteket finanszírozó támogatási programokkal –, hogy a szervezeti működéssel együtt járó adminisztratív, infrastrukturális és foglalkoztatási kiadásokhoz járuljon hozzá, ezáltal elősegítse a professzionális keretek között történő munkavégzést. Ha ennek hatékonyságáról akarunk képet kapni, akkor azt érdemes megnézni, hogy vajon hány olyan munkavállaló dolgozik a területen, akik teljes munkaidőben végzik munkájukat. A 26. táblázat az összes nem állami-önkormányzati szervezetben foglalkoztatottak létszámát mutatja be a vizsgált időszakban.

26. táblázat

Tehát, ha az összes nem állami-önkormányzati szervezet foglalkoztatottjait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy csupán egytizedük teljes munkaidőben foglalkoztatott. A vizsgált időszak egészét alapul véve, az átlag 12,2 %.

Az Emtv. szerinti működési pályázaton nyertes szervezetek esetében 2009. és 2017. között, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlaga együttesen 10,8 %. Feltűnő, hogy ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma szinte minden évben tendenciát vált, a változás egyszer negatív, másszor pozitív. A pályázati úton támogatott szervezetek minden évben viszonylag drasztikusan kénytelenek átszabni a foglalkoztatási politikájukat, a kevés teljes munkaidőben foglalkoztatott számára pedig, akik a területen dolgoznak, szinte minden év arról szól, hogy vajon tudják-e munkájukat folytatni.

Az előadó-művészeti területen az elmúlt 30 évben egyre inkább elterjedt foglalkoztatási forma, hogy a szervezetek a munkatársaik egy részét vagy mindannyiukat vállalkozóként foglalkoztatják.Ez a foglalkoztatási viszony a munkaadó számára kevesebb kötöttséggel és adminisztratív teherrel, és nem utolsósorban alacsonyabb költséggel jár. Viszont így a foglalkoztatottaknak kisebb az elkötelezettségük a szervezetek felé, így a társulatok munkája gyengülő kohézión alapul. Ezt az állapotot tükrözi a 27. táblázat.

27. táblázat

A vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatottak aránya átlagosan az összes foglalkoztatott kétharmada. Az összes nem állami-önkormányzati szervezeteknél a vállalkozók száma növekedést mutat, amely arányos az összes foglalkoztatott számának növekedésével. A működési pályázat eredményének kitett nyertes pályázó szervezetek körében erőteljesen csökken az összes vállalkozó száma, de ez inkább az összes foglalkoztatott számának csökkenésével függhet össze, alátámasztva a pályaelhagyás tendenciáját.

Összegzés

Nehéz lenne mindenre kiterjedő tanulságokat levonni az itt közölt adatokból. Nagy vonalakban azonban elmondható, hogy a 2009- 2017. közötti időszakban a tartósan forráshiányos finanszírozás ellenére a független szcéna életképes maradt Magyarországon, ráadásul egyre bővülő nézői igény is mutatkozott az itt folyó alkotómunka befogadására. Látható, hogy annak ellenére, hogy az állami finanszírozás erősen korlátozott működést tett csak lehetővé, a terület mégis bővíteni tudta kínálatát. Ebből az is következik, hogy azok a szervezetek tudtak fennmaradni, amelyek egyéb, a működési és egyéb állami pályázatoktól független bevételi forrásaikat (közösségi finanszírozás, jegybevétel, Tao., külföldi támogatás, vállalkozási tevékenység) maximalizálni tudták. Pontosan érzékelhető, hogy az állami finanszírozásra biztosított összegeknek az értékállósága, munkahelymegőrző kapacitása nem tudott megvalósulni.

Látva a számokat, talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy az állam kulturális koncepciójában a független előadó-művészeti terület tevékenysége, annak támogatása nem élvezett prioritást a vizsgált időszakban. Ez a színházi struktúra szempontjából egyfajta visszarendeződésre utal a 2008-ban elfogadott előadó-művészeti törvény tartalmához és szellemiségéhez képest.

[1] Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszer https://kultstat.oszk.hu/#/home

[2] A Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Oktatási és Kulturális Osztály honlapja

[3] 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozat - a 2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról