2009. november 12-én lépett hatályba az előadó-művészeti szervezetek támogatóit megillető társasági adókedvezményre vonatkozó szabályozás, miután az Európai Bizottság N464/2009. számú határozatával 15 nappal korábban jóváhagyta a magyar előadó-művészeti szervezetek támogatási programját.

Az ún. TAO-támogatás szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.tv.) tartalmazza. Az első formája a filmtörvény hatálybalépésével jelentősen növelte a filmipari szereplők támogatási forrásait. 2004-től kezdődően a Tao.tv. alapján a filmalkotás gyártójának nyújtott támogatás ellenében adókedvezmény illeti meg a támogató céget. Ez az adókedvezményre jogosító támogatási forma volt az alapja az előadó-művészeti TAO-támogatásnak, de míg a filmalkotások esetében a tényleges gyártási költség alapján számítják a befogadható támogatást, az előadó-művészeti szervezetek esetében a befolyt nettó jegybevétel 80%-a volt a befogadható támogatás felső határa.

​

Az előadó-művészeti szervezetek Tao-támogatása

​

A támogatás közvetlen kedvezményezettje az előadó-művészeti szervezet, azonban az adókedvezményre tekintettel a támogatást nyújtó cég is közvetett kedvezményezettnek minősült, mivel a támogatási összeg mértékéig adókedvezményt vehetett igénybe, és ez a támogatás (szemben más támogatásokkal) nem növelte az adózás előtti eredményét. Egy példán keresztül:

​

 

​

​

​

​

​

​

Azaz egy 100.000.000 Ft-os adóalappal rendelkező cégnek 7.000.000 Ft Tao-támogatás nyújtása révén 675.000 Ft-tal kevesebb fizetési kötelezettsége keletkezett.

​

A támogatási programra tekintettel az állam társaságiadó-bevétele csökkent, amelyet 2009-ben, a támogatási program előkészítésekor a következők szerint prognosztizáltak:

​

                                                                                                                                     (Ft/év)

​

Ehhez képest a Tao-támogatásként az előadó-művészeti szervezeteknek ténylegesen nyújtott összeg, azaz társaságiadó-bevétel csökkenés:

                                               

                                                                                                                                     (Ft/év)

​

A prognózis a már létező előadó-művészeti szervezetek száma és bevétele alapján becsülte meg a támogatási keret nagyságát és növekedését, nem számolt azonban azzal, hogy az új támogatási forma az előadó-művészeti szervezetek számának megtöbbszöröződését is hozza:

​

​

​

 

A Tao-támogatás néhány év alatt beépült a hagyományos, ún. kőszínházi struktúrában működő, állami és önkormányzati színházak, zenekarok és táncegyüttesek költségvetésébe. A támogatás azonban az önkormányzati fenntartóval rendelkező szervezetek esetében az önkormányzati támogatás csökkentését eredményezte, így ezen szervezetek esetében ténylegesen kisebb mértékben hozott többletforrást, mint a független és magánszínházak, táncegyüttesek és zenekarok esetében, amelyek – ha igazolni tudták, hogy jegybevételük keletkezett – annak 80%-ig tényleges többletforráshoz jutottak.

​

A Tao-támogatás igénybevételének feltételei

​

A támogatás igénybevételének feltételei a támogatott szervezet oldaláról:

​

1. a szervezet szerepel az előadó-művészeti szervezetek hatósági nyilvántartásában

ennek feltétele: közhasznú jogállás, legalább 2, 2012-től 3 év működés előadó-művészeti szervezetként

2. a tárgyévi, 2013-tól kezdődően a tárgyévet megelőző év jegybevételéről adatot szolgáltat a hatóságnak

3. a jegybevételt a hatóság – ellenőrzést követően – elfogadja.

 

A hatóság által elfogadott jegybevétel-adatszolgáltatást követően az előadó-művészeti szervezet a jegybevétele 80%-ának megfelelő összegű Tao-támogatást fogadhatott be.

​

Mivel a Tao-támogatás alapja a jegybevétel volt, az előadó-művészeti szervezetek a jegybevételük maximalizálására törekedtek.

„A támogatási rendszernek köszönhetően a népszerű zenés darabokat játszó színházak nyertek a legtöbbet, hiszen itt a belépőjegyek ára relatív magas többi színházához képest (a fővárosban az átlag színházjegy ára egy prózai előadásra 2-3 ezer forint, a musical előadásokra akár 10 ezer forint is lehet), és a nézőtér is jellemzően több száz fő befogadására alkalmas. A magas jegybevétellel rendelkező színházak támogatása is magas, akár több százmillió forint egy naptári évre. A kisebb színházak – a kísérleti, alternatív szférából – ahol a színházi terek (lakásszínházak, stúdiószínházak) befogadóképessége alacsony, általában 30 és 80 fő közötti és a jegyek ára sem magasabb 2 ezer forintnál, ehhez mérten kevesebb támogatáshoz jutnak. A kőszínházak mindemellett közvetlen állami támogatásban is részesülnek, normatív alapon, míg a független színházaknak állandó támogatása nincs, csak pályázati úton nyerhetnek forrásokat működésükhöz. A rendszer azonban nyilvánvalóan ösztönzi a színházakat a jegybevétel növelésére, hogy olyan előadásokat hozzanak létre, melyekre sokan kíváncsiak és ezt az érdeklődést fent is tartsák.” [1]

​

A kőszínházak, azaz a saját játszóhellyel és társulattal jellemzően saját produkcióikat játszó színházak jegybevételének legnagyobb része a saját jegyértékesítésükből származott. A szabályok alapján a jegybevételt a helyszín és a fellépő szervezet megoszthatta egymással, a gyakorlatban azonban azé volt a jegybevétel, és ezzel a támogatásra jogosultság, aki a jegyeket kibocsátotta és értékesítette, jellemzően a helyszín. A saját játszóhellyel nem rendelkező független színházak és táncegyüttesek ezért jegybevételt csak a külföldi előadásaik után, és a nem színházi helyszínen (közművelődési, oktatási intézményben) tartott előadásaik után tudtak elszámolni, ún. átengedett jegybevételként, azaz akkor, ha a befogadó helyszín maga nem volt a támogatás befogadására jogosult. (Az évek során egyre több közművelődési intézményt szerveztek át előadó-művészeti szervezetté, így egyre több művelődési ház vált a Tao-támogatás befogadására alkalmassá.)

​

A támogatás nyújtásának formái:

​

1. közvetlen támogatás

​​

Ebben az esetben a támogató és a kedvezményezett támogatási szerződést kötöttek, amely alapján a támogató támogatást nyújtott, amelynek a tárgyév december 31-ig meg kellett érkeznie a kedvezményezetthez, majd 90 nap állt a támogató rendelkezésére, hogy e támogatásról az előadó-művészeti hatóságtól igazolást kérjen. A hatóság által kiállított támogatási igazolás alapján vehette igénybe az adókedvezményt, azaz ennél a támogatási formánál az adózó (támogató) már a támogatással csökkentett összegű adót fizetett be.

​

2. adófelajánlás

​

2015-től vezette be a jogalkotó az adófelajánlás lehetőségét, amely esetében a támogató és a kedvezményezett együttes kérelmet nyújthatott be az előadó-művészeti hatósághoz, amely a jegybevétel adatszolgáltatás és az általa már kiadott igazolásoktól függően hozott határozatot arról, hogy az adózó mekkora összegű adót ajánlhat fel a támogatott részére. Az adózó az esedékes adóbevallásával egyidejűleg a teljes adóelőleget, illetve adót befizette, majd az adóhatóság utalta át a támogatást a kedvezményezettnek, és írta jóvá az adózónál az adókedvezmény összegét.

​

Látható, hogy a közvetlen támogatás a kedvezményezett számára előnyösebb és kevesebb kockázatot hordoz, ugyanakkor a támogató döntött a támogatás formájáról, és számára az adófelajánlás volt biztonságosabbnak tekinthető, hiszen ő az adókötelezettségét mindenképpen teljesítette, akkor is, ha valamely okból az adóhatóság a kedvezményezettnek nem utalta át a támogatást.

A befogadott Tao-támogatás exponenciális növekedése miatt 2016-ban a jogalkotó szigorította a támogatás igénybevételének és felhasználásának feltételeit:

• csak az EGT-államokban tartott előadások jegybevételét lehetett figyelembe venni, és

•  1,5 milliárd forint összegben maximálta az egy támogatott által befogadható támogatás mértékét.

• nem elszámolható a Tao-támogatás terhére a közvetítői jutalék.

 

Mindezek az intézkedések nem hoztak eredményt, ezzel párhuzamosan szakmai oldalról – kőszínházi és független szereplők részéről egyaránt – számos kritika érte a támogatási formát. Az eredeti cél az volt, hogy a többletforrás révén a szervezetek magasabb színvonalon végezhessék a tevékenységüket. 2009-től a gazdasági válság utáni időszakban a kőszínházi struktúra fennmaradásához volt elengedhetetlen a Tao-támogatásnak kösznhető forrásbővülés. Ugyanakkor a támogatási összeg alapját adó jegybevétel legnagyobb hányada az ismert előadó-művészeti szervezetek körén kívüli vállalkozásokhoz, elsősorban nem Magyarországon, illetve nem a hagyományos helyszíneken (hanem sportcsarnokokban) tartott előadásokból, hangversenyekből folyt be. 2016-ban a legnagyobb Tao-támogatást szerző első 10 szervezet között mindössze két olyan szervezet volt (Budapesti Operettszínház, Opera), amely az állami-önkormányzati struktúrában működő színház.

​

Különösen a támogatási forma bevezetését követő években, amikor még nem volt folyamatos munkakapcsolat a támogatók és a kedvezményezettek között, a támogatások befogadását ún. közvetítők „segítették”, 10-40% mértékű jutalék ellenében. Felmérés és adat hiányában csak becsülni lehet azt az összeget, amely különböző közvetítőkön keresztül folyt ki a rendszerből.

​

Művészeti-esztétikai szempontból a támogatási forma kritikusai a Tao-támogatás következményeként az elbulvárosodást, az esztétikummal szemben bevételnövelés prioritását határozták meg kőszínházi és független színházi oldalról egyaránt. A progresszív (korábban alternatív) színházi szcéna képviselői számára problémát jelentett, hogy a nyilvántartási rendszer sajátosságai miatt a Tao-támogatásból hasznot húzó, magukat a nyilvántartásban független színházként azonosító vállalkozásokkal mosták egybe.

​

A jogalkotó – a támogatási forma hiányosságainak kiküszöbölése érdekében tett intézkedései – nem irányultak a jogosulti kör felülvizsgálatára, a nyilvántartásba vétel feltételeinek szigorítására. A jegybevétel-adatszolgáltatás és a támogatás felhasználásának ellenőrzése kizárólag dokumentumok alapján történt, a szakmai tevékenység monitorozására, a tényleges teljesülés vizsgálatára a jogszabályi felhatalmazás hiányában nem terjedt ki.

​

2018-ban az Index és a G7 oknyomozó riport keretében tárta fel, milyen teljesítmények, összefonódások húzódnak meg a milliárdos támogatások mögött. Ugyanebben az évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter az országos színházi évadnyitó konferencián arra hívta fel az előadó-művészeti szervezetek képviselőit, hogy tegyenek javaslatot a Tao-támogatási rendszer átfogó, a kiskapukat, visszaéléseket kiszűrő reformjára. Az államtitkár által lefolytatott több száz egyeztetés eredményeként a Parlament 2018. december 31. napjával az előadó-művészeti Tao-támogatást megszüntette.

​

Az oknyomozó interjúkban bemutatott, a legnagyobb Tao-támogatást megszerző szervezetek többsége azóta nem működik. Adóhatósági vizsgálatról az Állami Számvevőszék 2020. júniusi jelentése utal, amely azonban nem a cikkekben bemutatott szervezetek tevékenységét vizsgálta.

​

A Tao-támogatás igénybevételére és felhasználására vonatkozó keretszabályok változása - 2009-2018.

​

2009. november 12.

Az előadó-művészeti szervezet támogatója a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.

 

2013. február 1.

A tárgyévi jegybevétel helyett a tárgyévet megelőző év jegybevétele a tárgyévi támogatás alapja.

 

2014. január 1.

• A támogató akkor veheti igénybe az adókedvezményt, ha a kedvezményezett részére a támogatáson felül ún. kiegészítő támogatást fizet, ennek minimum összege 1.000.000 Ft támogatás esetén, 500 millió Ft adóalap alatt 75.000 Ft. Ezáltal lényegesen csökken a támogató pénzügyi előnye.

• A támogató az adókedvezményt a támogatás évében vagy az azt követő 6 év valamelyikében veheti igénybe. (addig: 3 év)

 

2015. január 1.

Az adófelajánlás, mint támogatási mód bevezetése.

 

2016. január 1.

Szigorodnak a jogosultság és a felhasználás szabályai

• jegybevételként csak az EGT-államokban tartott előadások jegybevételét lehetett figyelembe venni, és

• az egy támogatott által befogadható támogatás 1,5 milliárd forint összeg,

• a továbbiakban a támogatás terhére nem elszámolható a megszerzésével összefüggésben kifizetett közvetítői jutalék.

​​

2017. január 1.

• A társasági adó kulcsa egységesen 9%.

• A támogató az adókedvezményt a támogatás évében vagy az azt követő 8 év valamelyikében veheti igénybe. (addig: 6 év)

​

2018. december 31.      

Az előadó-művészeti Tao-támogatásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése

 

A Független Előadó-művészeti Szövetség 2012-től több munkacsoportban vett részt tagjai közreműködésével, amelyek célja a támogatási konstrukció érdemi reformja volt. 

 

[1] Gáspár Anna: A színházi és a filmszakma támogatási formái Magyarországon, A társaságiadó-kedvezményes támogatási rendszerek ( Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola,szakdolgozat, 2011)

​